Budapest-Bamako 2010.01.19. összefoglaló videó az RTL-Klubon.

január 18. Perpignan-Almeria

Ma egy kicsit elaludtunk, és csak 8 órakor tudtunk elindulni. Hamar elértük és átléptük a francia-spanyol határt, és az autópályán is elég jól tudtunk haladni. Szép, napos idő van, és amerre az ember szeme csak ellát, narancsfa ültetvények láthatóak. Itt-ott még az út szélén is vannak narancsfák. Egy kis narancsszüret idejére megálltunk az egyik mellett. Hát, egy kicsit savanyú, egy kicsit keserű, de a miénk... :-)
Mivel a mai napon több mint 1000 km-t kell megtennünk, és időhöz is vagyunk kötve, mert a kompot el kell érnünk, úgy döntöttünk, hogy ma nem állunk meg nézegelődni, hanem igyekszünk Almeriába eljutni. Így csak elsuhantunk Barcelona, Tarragona, Valencia, Alicante és Murcia mellett.
Eddigi statisztika:
360 l gázolajat tankoltunk a járgányba
fizetett autópályadíjak:
- Magyarország: 1170 Ft
- Szlovénia: 15 Euró
- Olaszország: 51 E
- Franciaország: 57 E
- Spanyolország: Murcaig 55 E

A komp este 11 órai indulása előtt egy órával már a kikötőben kellett gyülekezni a csapatoknak. Mi 21.45-kor futottunk be Almeria kikötőjébe. Gyorsan megszereztem a kompjegyeket, aztán beálltunk a sorba. Sok autót - köztük a miénket is - kiállítottak a sorból, és egy kupacba tereltek bennünket. Kiderült, hogy ezek az autók túl magasak, és a komp felső szintjére nem rakhatnak bennünket, csak az alsóra. Érdekes volt látni, hogy a hatalmas komp gyomrában hogy tűnik el a sok autó. Végül a hosszadalmas beszállás után elindult velünk a komp, hogy a reggel már Afrikában köszöntsön ránk. Mint sok más csapat, mi sem foglaltunk kabint, mert egyrészt bárhol el tudunk aludni, másrészt olvastuk a tavalyi blogokban, hogy a kabinok és a hozzájuk tartozó mosdók tisztasága eléggé kétes volt, és ha a szobába betettek még egy helyi emberkét is, akkor a bűzt is nehezen lehetett elviselni. Sokan az idén is panaszkodtak ez miatt, és voltak, akik a kifizetett kabinjuk ellenére a nyitott fedélzeten, vagy valamelyik bárban aludtak. A komp nemcsak a Budapest-Bamakó résztvevőit szállította, hanem rengeteg marokkói embert is, akik az üléseken, az ülések között, a sarkokban, folyosókon és a bárokban a földön aludtak, és megértük kerülgetni, átlépegetni őket. A szervezők közölték, hogy a marokkói személyazonosítási és regisztrációs procedúra nem a kikompoláskor lesz Nadorban, hanem a kompon fogják a hatóság emberei elvégezni. 2 helyen is sorba kellett állni: először elvégezték az útlevélvizsgálatot, és megkaptuk a marokkói regisztrációs számunkat is, a másik sorban az autó papírjait intézték. Mivel a több mint 600 résztvevő egyszerre özönlötte el a hivatalnokokat, hatalmas sor kígyózott előttük. Így kb. hajnali 2 körül végeztünk is a papírokkal. Tóniék is a kabinjuk helyett a fedélzeten aludtak, hálózsákban. Mivel a hálózsákunk a kocsiban maradt, nem tudtunk a hideg fedélzeten szundikálni, és inkább dumcsizgattunk egyet a többiekkel, és egy bárban ledőltünk egy órácskára.