Január 21. Merzouga-Zador

Ma otthagytuk a homokdűnéket, és Zador felé vettük az irányt.
Konvojunk 7 autóból áll:
285-ös rajtszámú járgánnyal Norbi, Zsolt és Tamás
072 Jenő és Pat
247 Kertész Team: Péter és Donát
282 Olivér, Bazsi és Viktor
299 Anett, Sanyi, Feri, Tamás
301 Reni, Bea, Laci és Péter
és természetesen mi, a 233-as csapat.

Még mindig az Atlasz hegységben vagyunk, és 2000 m magas hegyek között haladunk. A holdbéli tájra emlékeztető köves, kietlen területek és a hatalmas, kopár hegyormok között néha egy-egy oázis is felbukkan. Az emberek egyébként nagyon kedvesek és segítőkészek, a gyerekek amikor meglátják a konvojunkat, már messziről futnak ki az útra és integetnek. Tollakat és cukorkát osztogatunk a gyerkőcöknek, akik hihetetlenül boldogok lesznek e kicsiny kis ajándékok (ahogy itt mondják: petit cadou) láttán. A nőket nem szabad fényképezni, ezért amikor meglátják a kezünkben a fényképezőgépet, vagy a kamerát, rögtön eltakarják az arcukat, vagy elfordulnak.
Útközben nagyon szép kasbah településeken keresztül haladtunk át. Az útikönyv szerint egy kis 200 km-es kerülővel megnézhetnénk egy nagyon szép szurdokot, de a térkép által jelzett utak az autóink számára járhatatlanok, ezért feladtuk és visszafordultunk. Este 8 felé beértünk Zagorába. A külvárosban már a konvoj mellé tapadtak motorosok és helyi autósok, akik az autójavító műhelyeiket ajánlgatták, és menet közben nyújtották a névjegykártyáikat. A szállodai szoba nagyon olcsó (210 Marokkói Dirham), és néhány euróért a kocsikat is őrzik majd. Úgy döntöttünk, hogy ma mi is szállodában fogunk aludni.
Holnap csatlakoznak a konvojhoz Gumitóniék, akik itt Zagorában szereltették az autójukat, és talán a Nadorban hagyott 2 autó is utolér bennünket.