2010.01.17. 20:56 SMS:
"Már bejártuk Franciaországot! Voltunk Monte Carloban, Monacoban (Zoli rokonainál), Nizzában, tettünk egy kitérőt St. Tropezbe is. Még 400 km van hátra a nap végi célig! Minden OK!"
Budapest-Bamako 2010.01.17. összefoglaló videó az RTL-Klubon.
Budapest-Bamako 2010.01.18. összefoglaló videó az RTL-Klubon.
január 17. Mantova-Perpignan
A reggeli eligazításon egy kicsit fejetlenség volt. A szervezők még mindig bizonytalanok és továbbra is sok a kérdőjel. A verseny kategóriában induló 2 csapatot majdnem kizártak a versenyből, mert jelentősen túllépték az előírt sebességkorlátot. Ez a szabályzat szerint kizárással járna, de a futam jelenlegi, megváltozott körülményeire tekintettel megkegyelmeztek nekik.
8.30-kor indultunk el Mantovából, ködös, csöpögős időben. fél 12 körül egy autópálya melletti pihenőnél megebédeltünk. Természetesen hozott anyagból, hiszen a mandulás rántott hús feneketlen dobozában találtunk még elemózsiát.
Gyönyörű hegyvidékeken át haladunk, de a köd miatt nem sokat látunk belőle. Szinte alagútból alagútba megyünk. Itt már nincs hó! 13 óra Genova, +7 fok, de a frizuránk a Desert Fox Team-es baseball sapka alatt még mindig rendben van. :-) Úgy néz ki, hogy Zoli kapta a tengerre néző ablakot, mert a bal oldalon kilesve néha fel-feltűnik a tenger. Itt már egy kicsit jobb idő van, mint otthon. Pálmafákat, olajfa-ligeteket és szép, teraszosan művelt kerteket látunk. 14.30 körül léptük át az olasz-francia határt, aztán végigrobogtunk a francia riviérán. 15 óra után beértünk Monte Carloba, ahol utolért a többi veszprémi csapat is (Gumitóni B4U, Együtt Másokért Bamako Team, és a Fog-ászok), és egy kis autós városnézést tartottunk. Megnéztük a casinót, megcsodáltuk a kikötőben pihenő luxushajókat, majd kenyeret osztogattunk a szegény helybélieknek :-), és mentünk egy kört a forma-1-es pályán is! A többiek autóin kezdenek előjönni a problémák. Gumitóniéknak elromlott az önindítójuk és a forma-1-es kör előtt is be kellett tolnunk. Pat csapatának is gondjai vannak az autóval. A hosszú, egész napos autópályás száguldást az öregecske autók nem nagyon bírják. A mi kis Fordunk nagyon szépen megy a hosszú, erőltetett szakaszokon is. Igaz, hogy nem lehet vele száguldani, mert a max. sebessége így megpakolva kb. 120, de inkább csak a 90-100-as tempó az ideális neki. Egyébként a csapatok nagy része is ezzel a sebességgel tud csak haladni az öreg járgányokkal.
 |
Monte Carlo után leváltunk a konvojtól, mert beugrottunk Zoli rokonaihoz is egy kis időre. 17 órakor indultunk tovább Nizzába, ahol megcsodáltuk az Angol-sétányt. Úgy gondoltuk, hogy felesleges annyira sietnünk, ráérünk beérni a célba, ezért tettünk egy kitérőt St. Tropez városába is, amely a gyerekkorunk kedvenc Louis de Funes csendőr-filmjeinek a helyszínéül szolgált. Egy kicsit sétálgattunk, majd vacsi, és fél 9 körül indultunk tovább. Hajnali 1.50-kor értünk be a napi célba, Perpignanba, ami a francia-spanyol határ közelében van.
 |
St Tropez
A GPS szerint a mai napon megtettünk 996 km-t, és a menetidő (megállások nélkül) 13,5 óra volt.
A megérkezés után láttuk, hogy 2 ír csapat szerelgeti az autókat (szerencsére nem volt nagy problémájuk) és egy kicsit beszélgettünk velük, no meg persze megkínáltuk őket jófajta magyar pálinkával, és adtunk nekik néhány kenyeret és péksüteményt. Még ők sem tudják, hogy az új forgatókönyvet követik, és csak Marokkóban tesznek egy kört, vagy elmennek Bamakóba, az eredeti terv szerint. Jól eldumáltuk az időt, mert mire észbekaptunk, már hajnali 4 óra volt.
