Menu

Desert Fox Team



    A csapat logója:

Fotógaléria

Támogatók

Támogatók jelentkezését várjuk!

























Adományokat elfogadunk - segítsen, hogy segíthessünk.

1. Gicica (Webdesign/kapcsolat)

Friss topikok

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Egyéb

Ajánlott böngésző: Mozilla Firefox. Internet Explorer böngésző esetén a megfelelő megjelenítés nem garantált.



Marokkó

2009.10.23. 19:43 - Desert Fox

 

 

 


 

Marokkó a csodák és az ellentétek országa

Nagy uralkodók harcoltak érte, dinasztiák örökölték, minden idők bölcsei, építészei, festői, kézművesei és szobrászai építették hatalmas palotáit, mecseteit, kertjeit, Korán-iskoláit. A "legnyugatibb Kelet" országa, az "arab Nyugat", mese, romantika, egzotikum keveredése, varázslatos királyi városok, az Atlasz-hegység hófödte csúcsai, cédruserdők, homoksivatagok, Kelet rejtelmei, Humphrey Bogart Casablancája, a tündöklő Marrakesh és Rejtő Jenő figurái...

Marokkó a negyedik legnépesebb arab állam Egyiptom, Szudán és Algéria után. Lakosságát nagyobb részt arabok (60%), berberek (40%) és az ők keverékei alkotják. A lakosság egy kis része még mindig nomád ill. félnomád életmódot él. Ők inkább berberek. A berberek főleg az ország déli területein élnek.

Mintegy 60 000 fő francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el az országban. A lakosság 2/3-a az ország északnyugati-északi részén él az Atlasz-hegység-től, ez a választó vonal, az alig lakott Szaharától (az ország 10%-a). Casablanca a központja az üzleti életnek és az iparnak, jelentős kikötő is egyben. Rabat-ban székel a kormány. Tanger az átjáró Marokkóból Spanyolország-ba és ez a legjelentősebb kikötőváros is. Fez kulturális és vallási központ, a dominánsan „Berber” Marrakes a fő turisztikai központ.

Az ország hivatalos nyelve az arab. Az országban azonban több berber nyelvet is beszélnek: Tachelhit, Tamazight, Ghomara, Tarifit, Senhaja de Srair.

Az ország 100%-a muzulmán.

Marokkóban a hivatalos pénznem a marokkói dirham (MAD), 1 dirham pedig 100 marokkói frankot (mfrs) ér.

Felszínét a fiatal Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Atlasz vonulatai hálózzák be. Északon a Rif-hegység előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a Szebu-medencére tekint. A 600-1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-, az ország legmagasabb csúcsát hordozó Magas- és az Antiatlasz vonulatai határolják. Hegyvonulatok dél-délkelet felé a Szahara felé lejtenek. Az ország legmagasabb hegye a Toubkal-hegy (4165 m).

 

Rabat

A főváros, Rabat, egyike a négy marokkói királyvárosnak, a múlt és a jelen különleges ötvözete. A város különlegessége abból fakad, hogy kultúrája és építészeti emlékei fele részben arab fele részben európai gyökerekből erednek. A város két részre osztható, a Medinából, az óvárosból és az Újvárosból. Rabat leghíresebb látnivalója a Tour Hassan, a 44 méter magas befejezetlen minaret, amellyel a világ legmagasabb minaretjét akarták megépíteni, de csak eddig a magasságig jutottak. Szemben a minarettel található V.Mohammed mauzóleuma. A város leghíresebb múzeumai a Kasbah des Oudais és a Chella. A királyi palotát a XVIII. században építették, de a XIX. Században átalakították.

 

 

Fez

Fez királyváros, a legrégebbi marokkói város, kacskaringós utcái és a történelmi hangulat lenyűgözi a turistákat. A mór építészet fehér házainak, díszes oszlopainak világa. A medina (Fes el-Bali) a leg­na­gyobb kö­zép­ko­ri óvá­ros a vi­lá­gon.  Az óvárost körülvevő falak és kapuk szinte mesébe illővé varázsolják a negyedet. A si­ká­to­rok út­vesz­tő­it jól is­me­rő he­lyi ve­ze­tő nél­kül elég koc­ká­za­tos lenne önál­ló sé­tá­ra in­dul­ni mes­­sze be a medina bel­se­jé­be, mert ha­mar el­té­ved­nénk. A te­her­hor­dó ösz­vé­rek ve­ze­tői pél­dá­ul több évig ta­nul­ják a kü­lön­bö­ző si­ká­to­rok, át­já­rók és üz­le­tek el­he­lyez­ke­dé­sét. A medina szin­te egy önál­ló vá­ros a vá­ros­ban. Mint­egy 9400 kis ut­ca ta­lál­ha­tó itt egy vi­szony­lag szűk te­rü­le­ten. A legnevezetesebb épület az óvárosban az 1350-ben épített Medersa Bou Inania, az egyházi főiskola. Érdemes felkeresni a zsidónegyedet, a Fés el-Jdid-et is.

 

 

Meknes

Meknes szintén királyváros. Nem véletlenül nevezik „marokkói Versailles-nak”, palotákkal és francia kerttel van körbevéve. A Közép-Atlasz kapuja, évszázadok óta virágzó kereskedőváros. Három részre oszthatjuk a várost: Medinára, Ville Imperialet-re és az Újvárosra. Érdemes megnézni a Bab Mansour kaput, amely egész Észak-Afrika leghíresebb kapuja. A Nagymecset a XIV. században épült. Meknes legfontosabb kultúrtörténeti műemléke a Bou Inania medresze. Ez szintén a XIV. századból való.

 

Casablanca

Casblancát a világhírû film és Humphrey Bogart tette híressé, de aki a film hangulatát keresi itt, az csalódni fog. A város forgalmas kikötõ, ipari központ, az ország legnagyobb városa. A legtöbb látnivalót, csakúgy, mint általában a többi arab városban, a medina - az óváros - rejti. Itt csodálható meg a világ egyik legnagyobb mecsete, a II.Hassan mecset. Az V. Mohammed téren az ország leglenyûgözõbb építészeti emlékeit tekinthetjük meg.

 

Marrakesh

A fesztiválokról híres, de egy igazi kulturális és szórakoztatói központ is, vörösessárga színe már messziről hirdeti magát. Ahova biztos el kell látogatni, az a Jemaa el Fna tér: kígyóbűvölők, varázslók, akrobaták próbálják elvarázsolni az odalátogatókat. Érdemes kitérőt tenni a helyi piacra és egy mecsetlátogatásra is.

 

 

Étkezés, specialitások

A marokkóiak nemzeti eledele a kuszkusz. Egykor a szegények eledele volt, hiszen nem volt más, mint keménybúza dara, amire csak egy kis ürüfaggyút olvasztottak. Időközben azonban polgári, sőt ünnepi fogássá vált, hiszen ma már zöldségfélékkel, szárnyas- és vadhúsok nemesebb részeivel is tálalják, amiket hagyományosan a dara alá szoktak rejteni (európai szemnek persze kedvesebb, ha ezek vannak felül, tehát mi így kapjuk). A dara kókusszal, mazsolával vagy mandulával keverve édességként is az asztalra kerülhet.

Jellemző fogás továbbá a tajine, amely egy jellegzetes, csúcsos edényben készül. A tajine szó azonban szintén csak gyűjtőfogalom, az alapanyagok választéka hihetetlenül széleskörű. Ez egyfajta gulyás, egytálétel, melyben a legkülönfélébb húsok és zöldségek párolódnak együtt.

A jellegzetesen utcai fogásnak számító pastilla lényegében egy egyszerű leveles tészta, melynek rétegeit különböző húsokkal vagy zöldségekkel töltik meg.

Az ürühús nagyon kedvelt Marokkóban. Sült változata a méchoui, az ünnepi étkezés szinte elmaradhatatlan kelléke. A choua főtt, köménnyel fűszerezett ürühús, a kebab pedig az általunk is ismert nyársonsült. A kaftához megdarálják és az ebből készült apró golyókat kisütik.

A levesek közül kiemelkedik a harira, a sűrű, tápláló, csíráztatott árpából, aprított húsból és valamilyen hüvelyesből (csicseri borsóból, babból vagy lencséből) készült leves.

Az ország legkedveltebb itala a borsmenta tea, amely - bármilyen meglepő is legyen sokaknak - valóban hűsít a melegben.

 

A kalandtúránk során beautóztuk Marokkó kevésbé ismert, de annál gyönyörűbb részeit is.

Amennyiben el szeretnétek olvasni a kalandjainkat, az útinaplónkat letölthetitek innen:

http://desert-fox.blog.hu/2010/04/06/utinaplo_8

Persze, rengeteg fényképpel tértünk haza, melyeket a galériánkban megtekinthettek:

http://indafoto.hu/desertfox/marokko

Marokkóról további érdekes információkat találtok a Wikipedián is:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marokk%C3%B3

 

A bejegyzés trackback címe:

https://desert-fox.blog.hu/api/trackback/id/tr501470432
Ajánlott böngésző: Mozilla Firefox.
Internet Explorer böngésző esetén a megfelelő megjelenítés nem garantált.

Copyright © 2009. Desert Fox
Minden jog fenntartva!